Mi a baj az újévi fogadalmakkal?

Az az apróság, hogy csak újévkor tartjuk meg őket. Mondhatnánk úgy is, hogy január másodikától hivatalosan nem érvényesek.

Remélem mindenkinek jól telt a 2023-as év!

Jocónak is jól telt. Leginkább a december 31, mert akkor legalább elmondhatta, hogy végre eltelt ez a borzalmas év. Szétdolgozta magát 2023-ban is. Annyira kevés szabadnapot vett ki, hogy a bérlapja kiállítása közben a HR-es véglegesen kancsal lett. Úgy kellett műtéttel helyreállítani a látását. Persze a számlát Jocika fizette.

Jocó a közlekedési rendőrökkel sem kötött életreszóló barátságot. Megdöntötte a közlekedési bírságok rekordját, amikor a rakparton egy óriási kocsisort akart kikerülni, ezért autójával egyesen a Parlament lépcsőire hajtott fel. A parlamenti őrség vette őrizetbe. Később a rendőrségen azt mondta, nem érti a történteket, hiszen ő nagyon illedelmesen köszönt az ott álló magyar és zimbabwei külügyminisztereknek, meg különben is a kormánypártra szavazott.

A szilveszteri piálás meg pláne izgalomba hozza Jocit. Na már nem úgy, ahogy gondolnánk. Ugyanis ő tegnap jött ki egy ilyen félig modern intézményből, aminek a bejárata fölé olyan szavak vannak írva, hogy Toxikológia, meg Felvonó. Ja nem, Elvonó, vagy mi a szösz. Legalábbis Jocika nem emlékezhet rá, csak hallomásból tudja. Ennek oka pedig nagyon egyszerű: amikor alkoholmérgezéssel bekerült, nem láthatta mi van felírva; mikor pedig kikerült, vissza se mert nézni.

Na, de Jocika nem adja fel! Felesége, Borbála állandóan lelkesíti: időnként szavakkal, máskor forrásban levő olajjal hadonászva. Na, de mindegy is. Új év, új fogadalmak. Azok olyan szépek! Habár értelmük nincsen. Mert már azelőtt áthágjuk, mielőtt kimondjuk. Ez statisztika. Ha nem hiszed, tegyél te is egy újévi fogadalmat. Csak aztán meg ne tartsd, mert még a végén nem lesz igazam. 😊

Mindenkinek áldott, boldog, békés új esztendőt kívánok 2024-re! Na és, csak óvatosan a piával. Már az is részegít, amire ránézel!

- Szereted a petárdákat?

- Persze, csak a hangjukat utálom.

- Kinek van a legjobb humora?

- A humoristának.

- Ez most vicc akart lenni?

- Igen, de nem sikerült.

Gergő megy haza a suliból. Anyukája örömmel fogadja, egyből ülteti is le az ebédhez. A kedvencét főzte neki, céklalevest. (Már anyuka kedvencét. De ez most nem is fontos.)

Azért is lelkesült fel ennyire anyuka, mert nemrég hívta Táncsics tanár úr az iskolából, hogy közölje a jó hírt: Gergő életében először nem bukott meg a helyesírás dolgozaton. Nagy fejlődést mutat a fiatalember, nagy jövő áll előtte, mondotta. Anyuka teljesen felajzott állapotban volt. Nem csoda, hisz Gergő hírhedten rosszul írt és olvasott. Na, de ez a mostani négyes, amit kapott, ez valami csoda. 

Gergő tehát letelepedett és nyammogni kezdett - amiért egy gyors anyai pofon lett az ajándék. Ez azonban nem zavarta anyukát, és rezzenéstelen arccal, aranyosan csillogó hangon mondani kezdte: 

- Gergőke! Ez egyszerűen csodálatos! Ma hívott az osztályfőnök, hogy most először nem egyest, hanem négyest kaptál helyesírásra. Na, de Gergőke, mi az a púp a fejeden? 

- Hát, tudod Anya, én nagyon igyekszem tanulni az írást-olvasást, de valahogy mégsem megy.

- Na, de hát hogyne menne! Nézze meg az ember, ilyen szép négyessel hogy lehet ilyet mondani!

(Gergő ekkor megint szürcsöl, újabb anyai pofon. Csak igazi, nem úgy, mint az Atyai Pofonosztóé. Anyuka arca megint csak rezzenéstelenre vált.)

- Hát, igazából még mindig nehézségeim vannak az olvasással, mint ma reggel is.

- Na, mi történt kicsi fiam? 

- Rosszul olvastam a táblát az istálló előtt, és merő engedelmességből lefejés helyett lefejeltem a tehenet...

Kérdezik a gazdag gyereket:

- Nálatok szokott esni hó karácsonykor?

- Attól függ éppen melyik kontinensen vakációzunk.

- Mi a különbség az alábbi két szám között: az 500 illetve az 1000 fele?

- Semmi.

Két zsíros hajú játékfüggő beszélget:

- Mit kaptál karácsonyra?

- Egy dobozban egy másik dobozt.

- Aztaaa, de kiszúrtak veled!

- Hülyéskedek, a legújabb Xbox volt.

Két fa beszélget. Pontosabban az egyik panaszkodik a másiknak:

- Hallottad? Az erdő szélén levő fák mesélték, hogy elkezdték kivágni az erdőt. Nagy üzemben megy a fakitermelés, és mi sem leszünk kivétel ez alól. 

- Ne aggódj annyit! Nem is biztos, hogy olyan borzalmas, ha kivágnak. 

- Még hogy nem borzalmas! Tudod te az mennyire fáj? 

- Nem. Mer még sosem vágtak ki. 

- Hát ne is akard, annyi szent!

- Tudod mit, akkor csak gondolj arra, hogy csípőprotézist hajtanak végre rajtad. Akkor biztosan nem fáj annyira...